Hogyan oldjuk meg a Wednesday Frog rejtvényt

Minden béka háromszor ugrik: hétfőn, kedden és szerdán.

Az ugrás egyenesen felfelé, lefelé, balra vagy jobbra visz, és mindig két mezővel arrébb ér véget: a béka átugorja a szomszédos mezőt, és közvetlenül mögötte érkezik.

Átugrani csak víz vagy kő fölött lehet – levél fölött soha, és olyan mező fölött sem, ahonnan valamelyik béka indul.

Hétfőn és kedden a béka vízre érkezik, szerdán levélre. Minden levélre pontosan egy béka érkezik.

Minden követ át kell ugrani, mégpedig pontosan egyszer. Kőre érkezni nem szabad.

Egyetlen mezőt sem lehet kétszer használni, más napon sem, és akkor sem, ha a béka már elhagyta: sem indulásra, sem érkezésre, sem átugrásra.

Koppints egy békára, aztán arra a mezőre, ahová ugorjon. Ha arra a mezőre koppintasz, ahová a kiválasztott béka már megérkezett, visszavonod azt az ugrást és az összes későbbit.

Bekapcsolt keresztekkel egy mezőre koppintva keresztet teszel rá, vagy leveszed róla. A keresztek a saját jegyzeteid, a játék nem ellenőrzi őket.

Csak a békák, a levelek és a kövek adottak, és mindig annyi levél van, ahány béka. Minden táblának pontosan egy megoldása van, és találgatás nélkül el lehet jutni hozzá. A 6 × 6-os táblához elég az egyetlen út és a levél vagy kő, amely csak egyetlen békának jut; a 8 × 8-ashoz azok a mezők is kellenek, amelyek – bármerre megy is a béka – biztosan az övéi; a 9 × 9-eshez pedig azok az utak is, amelyek másokat kiút nélkül hagynak.

A fenti szabályok mindent elmondanak, itt pedig mindegyik le van rajzolva. A folytonos vonal szabályos ugrás, a végén kereszttel jelölt szaggatott vonal tiltott ugrás, a pötty pedig olyan mező, ahová a béka ugorhat. Tiltott ugrást a tábla nem hajt végre: egy mondatban megmondja, melyik szabályt sérti.

A legegyszerűbb lépés az a béka, amelynek csak egy útja van. Ezt ugrásról ugrásra lehet ellenőrizni – hétfőn és kedden szabad vízre kell érkeznie, szerdán levélre –, és néha a négy irányból csak egy marad. Az ilyen út biztos, a mezői pedig ettől kezdve csak ehhez a békához tartoznak: senki más nem ugorhatja át őket, és nem érkezhet rájuk, így egy másik béka minden olyan útja, amely érinti őket, kiesik.

Minden levélre érkeznie kell valamelyik békának, és minden követ át kell ugrania valakinek. Ha tehát egy levelet már csak egy béka érhet el, az fog rajta kikötni, és a más levelekhez vezető útjai kiesnek. A kővel ugyanígy: ha már csak egy béka ugorhatja át, az útjának a kő fölött kell átvezetnie. A 6 × 6-os táblán legalább egyszer így kell eldönteni egy követ.

Ha egy békának több útja van, nem kell tudnod, melyiken megy, ahhoz, hogy kiolvass belőlük valamit. Azok a mezők, amelyeket mindegyik útja használ – rájuk érkezik vagy átugorja őket, bárhogyan megy is –, biztosan az övéi, tehát senki másé: egy másik béka minden olyan útja, amely érinti őket, kiesik. A 8 × 8-as táblán legalább egyszer így kell ránézni egy békára.

Amikor minden más elhallgat, marad a „mi lenne, ha” kérdése. Vedd egy béka egyik útját, és nézd meg, marad-e utána mindenkinek kiút: minden más békának valamilyen út, minden kőnek valaki, aki átugorja, minden levélnek valaki, aki ráérkezik. Ha nem, ez az út kiesik. Ez nem találgatás: semmit sem rajzolsz be próbaképp, csak azt nézed, mit vesz el ez az út a többiektől. A 9 × 9-es táblán legalább háromszor kell így elvetni egy utat.