Hogyan oldjuk meg a futoshikit

Minden sorban és minden oszlopban a számjegyek 1-től a mezői számáig állnak, mindegyik egyszer – egy 5 × 5-ös táblán 1-től 5-ig.

Két mező között a jel a kisebbik számjegyre mutat: 2 < 5, és 5 > 2. Egy mező és az alatta lévő között a jel ugyanígy olvasható.

Néhány számjegy a táblával érkezik; a többit a jelekből kell kiolvasni.

Koppints egy mezőre, és válassz számjegyet a tábla alatti billentyűzeten; ugyanaz a számjegy még egyszer törli. Bekapcsolt jegyzetekkel a számjegyek kicsiben, a mezőbe kerülnek. A táblával érkezett számjegyek nem változtathatók, a jelek pedig nem reagálnak a koppintásra – a koppintást az a mező kapja, amelyen a jel áll.

A pirosas mezőben olyan számjegy áll, amely a sorában vagy oszlopában már szerepel, vagy amely ellentmond a mellette álló jelnek – ilyenkor maga a jel is pirosra vált.

A táblával csak néhány számjegy és pár elszórt jel érkezik; a többit te írod be. Minden táblának pontosan egy megoldása van, és találgatás nélkül el lehet jutni hozzá. Az 5 × 5-ös táblához elég az oldal első három lépése, a 6 × 6-oshoz az egész vonal elolvasása is kell, a 7 × 7-eshez pedig két vonal összevetése is.

A jel arra a mezőre mutat, amelyben a két számjegy közül a kisebbik áll. Ez egyszerre alsó és felső határ: a jel nyitott oldalán álló mezőben nem állhat az 1-es, abban pedig, amelyre a csúcsa mutat, nem állhat a legnagyobb számjegy. Vesd ezt össze azzal, amit a vonal már tartalmaz, és a mező gyakran rögtön eldől.

A jelek összekapcsolódnak. Ahol három mező egymás után egyre nagyobb, az elsőnek két nagyobb számjegynek kell helyet hagynia, tehát nem lehet nagy, az utolsónak pedig két kisebbnek, tehát nem lehet kicsi – ha pedig egy egész vonalon végig egyfelé mutatnak a jelek, az maga a számjegyek sorrendje. Minél hosszabb a lánc, annál többet mond.

A kérdést meg lehet fordítani: nem „mi állhat ebben a mezőben”, hanem „hol állhat ez a számjegy ebben a sorban”. Minden számjegynek pontosan egy helye van minden vonalban, így ha a jelek és a többi vonal egy mező kivételével mindenhonnan kizárják, akkor oda kerül.

Néha egyetlen mező sem dönthető el, és az egész vonalat kell elolvasni: mely számjegyek vannak még benne hátra, és milyen elrendezésüket engedik meg a saját jelei. Azt a számjegyet, amelyet egyetlen megmaradó elrendezés sem tesz egy adott mezőbe, ki lehet húzni abból a mezőből, akkor is, ha még semmi nincs beírva.

Két vonalat össze lehet vetni egymással. Ha egy számjegynek két sorban ugyanaz a két oszlop az egyetlen helye, akkor ez a két oszlop ebben a két sorban kapja meg a számjegyet – így vagy úgy –, tehát máshol nem áll bennük. A legnehezebb táblák épp ezen fordulnak meg.