Slow Squares

Hogyan oldjuk meg a Calcudokut

A Calcudoku ketrecekre osztott négyzetes tábla. Minden sorban és minden oszlopban 1-től a tábla méretéig szerepelnek a számjegyek, mindegyik egyszer, és minden ketrec sarkában egy szám és egy műveleti jel látható: a ketrec számjegyeiből összeadva vagy összeszorozva, a kétmezős ketrecekben kivonva vagy elosztva ennek a számnak kell kijönnie. Ugyanezt a rejtvényt KenKen néven is ismerik.

Itt semmi sem súgás: a tábla sosem veti össze a lépéseidet a megoldással, és az alábbi lépések egyikéhez sincs erre szükség. Ez a hat technika a teljes nehézségi skála, amely szerint a táblákat besoroljuk; a legegyszerűbbel kezdjük, és mindegyiket egy kis táblán mutatjuk be, amelyet a saját tempódban kattinthatsz végig.

Játszd a mai Calcudokut

Nyomtasd ki a mai lapokat

Játékszabály

Töltsd ki a táblát úgy, hogy minden sorban és minden oszlopban 1-től a tábla méretéig szerepeljenek a számjegyek, mindegyik pontosan egyszer – egy 5 × 5-ös táblán 1-től 5-ig.

A vastag vonallal körülhatárolt részek a ketrecek. A ketrec sarkába írt szám az eredmény, a mellette lévő jel pedig megmondja, hogyan jön ki a ketrec számjegyeiből: + jelnél összeadva, × jelnél összeszorozva.

A − és a ÷ jelű ketrec kétmezős: a nagyobbik számjegyből a kisebbiket kivonva, illetve a nagyobbikat a kisebbikkel elosztva jön ki az eredmény, mindegy, melyik mezőben van a nagyobbik. Az egymezős ketrecbe egyszerűen a saját száma kerül.

Egy ketrecen belül egy számjegy többször is szerepelhet, de csak olyan mezőkben, amelyek sem egy sorban, sem egy oszlopban nincsenek.

Egyetlen számjegy sincs megadva. A ketrecek elegendők: pontosan egy megoldás van, és sosem kell hozzá találgatni.

Koppints egy mezőre, és válassz számjegyet a tábla alatti billentyűzeten; ugyanaz a számjegy még egyszer törli. Bekapcsolt jegyzetekkel a számjegyek kicsiben kerülnek a mezőbe. A billentyűzet alatt azt látod, milyen számjegyekből állhat a kijelölt mező ketrece; az a kombináció, amely már nem illik a ketrecbe beírt számjegyekhez, elhalványul.

A 9 × 9-es táblát két ujjal nagyíthatod és mozgathatod; amíg nagyítva van, a gombok mellett megjelenő kis térképpel is mozgathatod. Egy koppintás viszont mindig mezőt jelöl ki.

Pirosas lesz a mező, ha olyan számjegy van benne, amely a sorában vagy oszlopában már szerepel, vagy ha olyan ketrecbe tartozik, amelynek a számjegyeiből már nem jöhet ki az eredmény – ilyenkor a ketrec eredménye is pirosra vált. Egy ketrec eredménye és körvonala akkor szürkül el, ha a ketrec ki van töltve, a számjegyeiből kijön az eredmény, és egyik mezője sem pirosas.

Megoldva: minden sorban és minden oszlopban egyszer szerepel mindegyik számjegy, és minden ketrecben kijön az eredmény. A sarokban lévő 5+ ketrecben kétszer is szerepel a 2-es, olyan mezőkben, amelyek sem egy sorban, sem egy oszlopban nincsenek. A ketrecek és az eredményeik adottak; a számjegyeket mind beírták, ezért lilák.

Minden táblának pontosan egy megoldása van, és egyetlen találgatás nélkül el lehet jutni hozzá. Az 5 × 5-ös táblához elég az alábbi első két technika; a 7 × 7-eshez a harmadik is kell, időnként a negyedik is; a 9 × 9-eshez pedig ezeken felül az ötödik vagy a hatodik. A továbbiak nagy része két tényre épül: az eredmény és a jel csak néhány számjegykészletet enged meg, egy sorban vagy oszlopban pedig egyik számjegy sem szerepel kétszer – így ha egy mezőbe beírsz egy számjegyet, az a sora és az oszlopa összes többi mezőjéből kiesik.

Mi kerülhet egy ketrecbe

A ketrec sarkában az eredménye és a műveleti jele látható, és ez a kettő együtt csak bizonyos számjegyeket enged meg:

  1. + jelnél a számjegyek összege, × jelnél a szorzatuk az eredmény, bármekkora a ketrec.
  2. A − és a ÷ jelű ketrec kétmezős: a nagyobbik számjegyből a kisebbiket kivonva, illetve a nagyobbikat a kisebbikkel elosztva jön ki az eredmény, mindegy, melyik mezőben van a nagyobbik.
  3. Az egymezős ketrecnek nincs jele, a mezőjébe a saját eredménye kerül.

Ha egy ketrec mezőibe úgy kerülnek számjegyek, hogy kijöjjön az eredmény, azt a továbbiakban kitöltésnek hívjuk; egyik kitöltésben sem kerülhet ugyanaz a számjegy kétszer egy sorba vagy oszlopba. Egy ketrecen belül ismétlődhet számjegy, de csak két olyan mezőben, amelyek sem egy sorban, sem egy oszlopban nincsenek – ilyen például egy L alakú ketrec két vége. Ha egy számjegy egyik kitöltésben sem kerül egy adott mezőbe, akkor abból a mezőből kiesik. Ahogy pedig telik a tábla, egy mező, amelyből kiesik egy számjegy, egy kitöltést is kizárhat, ezért érdemes a ketrecet újra átnézni, valahányszor valamelyik mezője változik. A játékban a billentyűzet alatt azt is látod, milyen számjegyekből állhat a kijelölt mező ketrece.

1. lépés az 5-ből

Az utolsó számjegy, az utolsó hely

Két kérdést érdemes újra és újra feltenni, és velük a mezők egymás után eldőlnek: mely számjegyek maradtak még erre a mezőre, és hová kerülhet még ez a számjegy ebben a sorban vagy oszlopban. Ha egy mezőre egyetlen számjegy maradt, az kerül bele; ha egy számjegynek egy sorban vagy oszlopban egyetlen helye maradt, oda kerül. Minden beírt számjegy kiesik a sora és az oszlopa többi mezőjéből, és vele együtt a környező ketrecek némelyik kitöltése is, ez pedig utat nyit a következő lépésnek. A ketrecek kitöltéseivel együtt ez a két lépés minden 5 × 5-ös táblát megold.

1. lépés az 5-ből

Lefoglalt számjegy

Néha egy ketrecről már tudni lehet, mely számjegyek vannak benne, csak azt nem, hogy hol. Ha a ketrec minden kitöltésében ott van egy bizonyos számjegy, mégpedig mindig a ketrec ugyanabba a sorba vagy oszlopba – röviden: vonalba – eső mezőinek valamelyikében, akkor ez a ketrec lefoglalja a számjegyet abban a vonalban, és a vonal egyetlen más mezőjébe sem kerülhet. Az a ketrec, amely teljes egészében egy vonalba esik, ott minden olyan számjegyét lefoglalja, amelynek biztosan benne kell lennie; az L alakú ketrec viszont csak akkor foglal le egy számjegyet az egyik szárában, ha minden kitöltésében oda kerül. Minden 7 × 7-es táblához kell ez a lépés, többnyire többször is.

1. lépés a 4-ből

Párok és hármasok

Ha egy sor vagy oszlop két mezőjére ugyanaz a két számjegy maradt, és semmi más, akkor ez a két számjegy az övék, így vagy úgy, és a vonal egyetlen más mezőjébe sem kerülhet egyikük sem. Ugyanígy működik három mező, amelyekre összesen három számjegy maradt. A Calcudokuban egy ilyen pár két mezője gyakran két különböző ketrechez tartozik, ezért könnyű elsiklani fölötte. A 7 × 7-es táblákhoz időnként kell, nem mindegyikhez; ehhez a kis táblához egyszer.

1. lépés az 5-ből

Sorok és oszlopok összege

Egy sorban 1-től a tábla méretéig minden számjegy egyszer szerepel, így a számjegyeinek összege mindig ugyanannyi, akármilyen sorrendben vannak is: egy 4 × 4-es táblán 10, egy 5 × 5-ösön 15, egy 7 × 7-esen 28, egy 9 × 9-esen 45. Vond le ebből a sorba vagy oszlopba teljes egészében beleeső + jelű és egymezős ketrecek eredményét, meg a már beírt számjegyeket, és a megmaradó mezőknek kell kiadniuk a különbséget, mintha külön ketrecet alkotnának. Ugyanez működik a szorzattal is: minden sor számjegyeinek szorzata 1 × 2 × … a tábla méretéig, egy 5 × 5-ös táblán 120, és ezt kell elosztani a teljes egészében a sorba eső × jelű ketrecek eredményével. Minden 9 × 9-es táblához legalább egyszer kell ez vagy a következő technika, nagyjából a felükhöz éppen ez.

1. lépés a 3-ból

Két vonal összevetése

Két vonalat össze lehet vetni egymással. Ha egy számjegynek két sorban is csak ugyanabban a két oszlopban van helye, akkor ebben a két sorban ez a két oszlop kapja meg a számjegyet – az egyik oszlop az egyik sorban, a másik a másikban, így vagy úgy –, tehát egyik oszlopban sem lehet máshol. Ugyanez igaz, ha a sorokat és az oszlopokat felcseréljük. A Calcudokuban ez gyakran két egymás fölötti kis ketrecből adódik, amelyekben ugyanannak a számjegynek kell szerepelnie. Minden 9 × 9-es táblához legalább egyszer kell ez vagy a sorok és oszlopok összege, nagyjából háromból kettőhöz éppen ez.

1. lépés az 5-ből

Nincs óra. Menj el, gyere vissza – el van mentve.

Játszd a mai Calcudokut